Róluk

A Földön kívüli élet elképzelhetetlenül kiterjedt és változatos, tele különféle lényekkel. Mi csak porszemek vagyunk. A tudatosságszintünk, kultúránk, szeretetre való képességünk pedig igen csak kezdetleges. Vannak olyan rasszok akikről mi is tudunk, mert szemmel láthatóak, vagy sikerült velük már kapcsolatba lépnünk, de ők csak töredékei a palettának. Idetartoznak pl. az angyalok. Képzeljük el fordítva a helyzetet. Mintha egy földönkívülinek sikerülne kapcsolatot teremtenie egy tanyán élő családdal, és ettől kezdve így definiálnának a Földlakókat, hogy ez az ember. Így néznek ki, ennyien vannak, itt laknak, így viselkednek, ezek a gondolataik….

Én jelenleg olyan magas rezgésű testetlen energia lényeket csatornázok, akik már sem névvel, sem formával nem rendelkeznek, viszont a szeretet szintjük és tudásuk emberi mértékkel mérve elképzelhetetlen. Patagoniában nagy hagyománya van az Ufo nézésnek. A Déli sark felől jönnek, és az Andok irányában repülnek. Itt és általában az Andokban élő népeknek ez természetes jelenség, a kultúrájuk része, míg több országban ez még tabu téma, sőt a bennük való hit a tudatlanság jele. Teljesen nyíltan beszélnek arról, hogy pl. amikor a pampákon autóznak egyik városból a másikba több száz kilométeren keresztül anélkül, hogy történne valami, vagy akár csak az út kanyarodna egy jelentősebbet, olykor háromszög alakú repülő járművek ereszkednek az autó fölé éátveszik a vezetést. Nagy öröm, mert nem kell benzint fizetni, de van aki a fajós lábát gyógyítatta. Én nem vettem fel velük a kapcsolatot, mert az „én” Guidejaim ezt nem javasolták. Szerintük, akik manifesztálódni képesek azoknak csak a 70%-a jószándékú, bár a Guidejaim elég szigorú mértékkel mérnek. Minden entitást vagy akár embert is artó szandékúnak neveznek aki beavatkozik mások éltébe, sorsába kérés nélkül. Akkor is ha az “én csak jót akartam” szándék vezérelte.